7.rész

Dantae és Enrique is velünk akart jönni.Beleegyeztünk.
-Sayeh,az életünk most komoly fordulatot vett.Gyorsan történnek velünk a dolgok.Hihetetlen ez az egész.Mint egy legenda.Veszélyes,és kockázatos.Imádom ezt az egész szökést!-mondta Sophie fellelkesülve.
-Én is imádom az egészet!Kalandok,új barátok,új helyek.Szuper!De vajon a rendőrök keresnek minket?-kérdeztem visszatérve a valóságba.
-Lehet.-mondta komoran Sophie.
-Anyám biztosan kihívta őket.De miért keresnének minket egy Mexico-i hotelben?-kérdeztem.
-Nem tudom.De holnap reggel már indulnunk kell.-mondta Sophie.
Már 9 óra volt.Sötét,és késő.A hotelben rajtunk kívül már mindenki aludt.Eszembe jutott,hogy elhoztam a gitáromat.
-Mi lenne ha holnap reggel toboroznánk még embereket az Army-ba?-kérdeztem.
-Hogy érted?-kérezte kíváncsian Sophie.
-Hát úgy,hogy ugye hoztam gitárt.És reggel nyomhatnánk egy kis koncertet a hotellakóknak.Előadnánk előtte a célunkat,hogy hová indulunk,hogy kik vagyunk.Hátha csatlakoznának egy páran hozzánk.-mondtam.
-Ez remek ötlet!-kiáltott fel Sophie.-Majd énekelünk,és gitározunk!
Kiválasztottunk egy számot.Az Unbroken-t.Hogy előadhassuk vele a céljainkat.Hogy hová szeretnénk kerülni.Hogy milyen emberek közé.Elővettem a gitárom.Elkezdtem játszani a dalt.Először nem sikerült túl fényesen.De megpróbáltam még párszor.Egyre jobban ment.Közben Sophie is és én is énekeltem.Sokszor elpróbáltuk a kis "műsorszámunkat",és egyre jobb lett.Fél óra múlva kopogtattak az ajtón.Dantae volt az.
-Csajok,mit csináltok ilyen későn?-kérdezte álmosan.
-Hogy mi mit?Majd reggel meglátod.Izé,tök jó lesz.Majd meglátod!-makogtam.Nekik még nem akartuk elmondani a projektet.
-Oké.Akkor jóéjt.
-Jóéjt.-mondtuk.
És kiment.Újra egyedül maradtunk.Gyakoroltunk még egy párat,aztán lefeküdtünk.De nem tudtunk elaludni.Mindkettőnknek a terv járt a fejünkben.
MINDEKÖZBEN:
*Anyám ,Maddison Claire szemszöge*
-Felhívtam a rendőröket.Azt mondták 2 óra múlva elkezdik keresni a lányomat.A másikkal együtt.Ideges voltam.Sírtam,és a kezeimet tördeltem.
-Mi van ha valaki elrabolta?Ha megölték?Istenem,miért pont velem történik ez?-gondoltam magamban.
Már-már kezdtem elveszteni az eszméletem.Rettenetesen aggódtam érte.Rosszul lettem.Lefeküdtem az ágyamra,de nem jött álom a szememre.Letelt a 2 óra.A rendőrök értesítettek,hogy elkezdik keresni őket.De egyenlőre csak az államok határain belül.Kicsit lenyugodtam.De annyira azért mégsem.Sírtam és sírtam.Egész hajnalban...
*Vissza a Nuevo Laredo-i hotelba*
Hajnali 2 óra volt.Még mindig a számunkat gyakoroltuk.Aztán elmentem zuhanyozni.A fürdő egész érdekes volt.Hidromasszázsos zuhanykabin.Jakuzzi.Szauna.Ilyet még életemben nem láttam.Gyorsan lezuhanyoztam.Utána nem pizsamába öltöztem,(mivel azt nem is hoztam)hanem a szokásos,fekete szaggatott farmer,fekete atléta,fekete tornacsuka.Az atlétát át design-oltam.Fehér testfestékkel BVB logót festettem rá.Tök jó lett.Sophie is elment lezuhanyozni.Felöltözött.Ő is kapott BVB design atlétát.Csuklószorítók,fejpántok,láncok.Rocker style.Durván.Eljött a reggel 6 óra.Az arcfestésünket átfestettük újra.Előszedtem a gitárom.Elindultunk lefelé a hotel lépcsőin.Mögöttünk Dantae és Enrique.Nem tudták mire készülünk.Az étkezőig mentünk.Az egész egy hatalmas,és tágas terem volt,egy színpaddal.Pont az kellett nekünk.Voltak hangfalak is,amik kellettek az elektromos-gitáromhoz.Meg volt mikrofon is.Beszéltünk egy-két ott dolgozó alakkal,és benne voltak a "koncert" ötletünkben.Felvittük a cuccot a színpadra.A gitárt rácsatlakoztattuk a hangfalra.Mikrofonok készen.Megvártuk,míg a hotel lakóinak nagy része  már az étkezőbe érkezett.Akkor a mikrofonok elé léptünk.
-Jó reggelt kívánunk mindenkinek!Azért állunk itt,mert egy kis reggeli muzsikával készültünk önöknek.De előtte van egy fontos közlendőnk.Az Amerikai Egyesült Államokból jöttünk,pontosabban szöktünk,hogy csatlakozhassunk az igazi és eredeti Black Veil Brides Army.hoz.Néhányan tudhatják miről beszélünk.Előadunk egy BVB számot,és aki kedvet kap,hogy velünk jöjjön egy világ körüli útra,és csatlakozhasson az Army-hoz, a koncert után jöjjön fel az 538-as szoba elé.Minden kedves BVB fan-t szeretettel várunk.Akkor szóljon a nóta!
Elkezdtem gitározni.Aztán amikor a szöveghez értünk,mindketten énekeltünk.De nem csak mi.Kiderült,hogy rengeteg fan van a hotelben.Tetszett nekik az előadás.Tomboltak.A "koncertünk" után,felrohantunk a szobánkba szusszanni egyet.Leültünk az ágyunkra,de hallottuk,hogy rengetegen állnak az ajtónk előtt.
-Jesszus...akkor gyerünk!-mondta Sophie,és kinyitotta az ajtót.Ledöbbentünk.Rengetegen álltak ott,akik csatlakozni akartak hozzánk!Kiadtuk az instrukciókat.
-Mindenki szedje össze azt,ami a legfontosabb!Ne hozzatok sok holmit!1 óra múlva itt találkozó!Mindenki kap a testfestékből.Közben mi csinálunk egy zászlót.És ne feledjétek,nincs visszaút.Ez olyan,mint egy katonai tábor.Kemény,és kockázatos.Biztos hogy jönni akartok?
-BIZTOS!!-harsogta vissza a tömeg,és elviharzott mindenki csomagolni.
Rettenetesen izgatottak voltunk.Elkészítettük a zászlót.Büszkék voltunk magunkra.Ez 1 órára semmi szükség nem volt.15 perc múlva már mindenki itt volt.
-Nagyon szépen köszönjük,hogy megbíztok bennünk,és elindultok velünk egy világ körüli útra!Ne feledjétek,ez egy hatalmas család!Egy hadsereg!-mondta Sophie.
Megcsináltuk az arcfestéseket.Készen álltunk az indulásra.
-BLACK VEIL BRIDES!!-harsogta velünk az egész sereg.
-Akkor indulás!-mondtam.
Katonás rendben állt mindenki.Elindultunk ki a hotelból.Lengettem a zászlót.Együtt léptünk ki az utcára az új családommal.Felemelő érzés volt.