9.rész

A tűz még mindig égett.Hamarosan indulnunk kellett.Úgy döntöttünk,mielőtt elmegyünk,azért hagyunk itt valamit,hogy lássák,itt jártunk.A tüzet nem oltottuk el.A zászlót a földbe tűztük.Az egyik ággal belerajzoltam a BVB logót a földbe.Megdöbbentő,de az egyik csajnál volt egy kés.Nagyon meglepődtem,de miért is ne?Ott hagytuk a kést is a tűz mellett.Majd mindenki vett egy ágat és meggyújtotta azt.Mostantól az ágak fáklyákként szolgáltak.Akkor már tényleg indulnunk kellett.Kiálltam a tömeg elé.
-Akkor vágjunk bele!!-kiáltottam,mire mindenki elindul előre,a sötét őszi éjszakán.Rendíthetetlenül meneteltünk előre a puszta semmiben.Igazából fogalmunk sem volt,merre megyünk.Nem kellett sokat mennünk,mire kiértünk egy autópályára,ahol eszeveszett sebességgel száguldoztak el az autók.Át kellett mennünk az úton.Ez elsőre halálos vállalkozásnak tűnt.Az autósok 120-szal repesztettek.Ha valaki kilép eléjük,annak vége van.De ha kb. 200 ember lép ki az útra,talán megállnak.Na mindegy.Itt még nem veszíthettünk.Elindultunk keresztül az úton.Ledöbbenésünkre,az autósok megálltak előttünk.Simán átmasíroztunk az úttesten.A fáklyáinkat a magasba emelve haladtunk tovább.Senki nem állíthatott meg minket.Az én agyam egyre csak Chase-n járt.Helyes döntés volt?Vagy túlságosan elsiettem?Odaléptem Sophie mellé.Halkan megszólítottam.
-Hé Sophie.Lenne egy kérdésem.-kezdtem.
-Oké,mondd.-felelte.
-Tudod,nem vagyok biztos abban,hogy igent kellett volna mondanom Chase-nek.Most hülyén érzem magam.-mondtam.
-Mondasz valamit.Az a srác fura.Ha egy csaj elmegy mellette,rákacsint.Akárki is legyen az.
-A mocsok!-keltem ki magamból.-Jaj,ez lehet hogy e picit erős volt.-szégyelltem el magam.
-Szóval,nem hiszem hogy jól döntöttél.-tért a lényegre Sophie.
-Igaz.Furcsa az egész,hogy milyen gyorsan összejöttünk,meg milyen gyorsan is lesz vége.-dörzsöltem össze a tenyereim.Ördöginek akartam tűnni,de nem sikerült.Még én is nevettem.
-Ja.Próbára kéne tenni.Nem is biztos,hogy közénk való.-mondta komoran Sophie.
-Ennyire nem bízol benne?-kérdeztem.-Na de mondjuk,lehet hogy igazad is van.-helyeseltem.
Azután hátraléptem Chase-hez.
-Szia!-mondtam ragyogó arccal.
-Szia.-lenézően.
-Neked mi bajod?!-keltem ki magamból újra.
-Semmi.Csak már nem kellesz.-mondta,sokkal lenézőbben,mint az előbb.-Nekem ő kell.-mondta,és Sophie-ra mutatott.majd megszólította.-Hé csajszi!
-Ne is álmodj róla öcsém!-mondta Sophie és jól odasózott neki egyet.De úgy,hogy Chase majdnem elzakózott.
-Mi a baj csini csajszi?-kérdezte Chase.
-Na ebből elég volt "Mr.Te kellesz"!-kiáltottam,és hirtelen mindenki elhallgatott.A csapat megállt.Mindenki rám,Sophie-ra és Chase-re nézett.Én meg folytattam a szövegem.-Eddig csak engem vágtál át,de mást nem fogsz.Nagyot csalódtam benned.Már azt is kétségre vonom,hogy igazi Army tag vagy!Ezért egy próba elé állítalak.Mindenki álljon körbe,és tartsa fel a fáklyáját!.-mondtam.Mindenki körbe állt.Csak én és Chase nem.Mi a kör közepén álltunk.-Nos akkor,drága Chase...Melyik is a kedvenc BVB számod??
-Ööö...nos....a....nem is mert aaz....öö..szóval...ja!A "You Shook Me All Night Long!-válaszolta.
-Hát nagyon tévedsz.-mondtam közömbösen.-Jó.És ki a Black Veil Brides Énekese?
-Ez egyszerű!Jake Pitts!-felelte.
-Oké kiscsávó.Kiálltad a próbát!-mondtam és megveregettem a vállát.A többiek csodálkoztak.Levettem a hátizsákom.Előkerestem belőle valamit,amiről eddig nem írtam.De elhoztam otthonról.És hogy honnan szereztem?Magam sem tudom.De már kiskorom óta megvan.Érdekes,mert sosem tudott róla senki,csak én.De tényleg nem tudom honnan szereztem.Na mindegy,lényeg az ,hogy,előkerestem és kivettem a táskámból.Egy pisztolyt.Mindenki megrémült.Még én is,azt hiszem.Nem tudtam mit teszek.Megszorítottam a fekete markolatot,és a pisztolyt Chase felé tartottam.Hátrahúztam a kakast.Az ujjamat most a ravaszra tettem.Vártam egy pár másodpercig.A szívem rettenetesen gyorsan vert.Éreztem,ahogy folyik a vér az ereimben.Rettentően dühös voltam.Éreztem az erőt.A szívem csak úgy kalapált.Minden másodperc egy egész órának tűnt.Lehunytam a szemem.Észrevettem,hogy a többiek elkezdtek kiabálni.
-SHOOT DOWN!(Lődd le!)-kiáltották egyre többen,és egyre hangosabban.Akkor összegyűjtöttem minden lelki erőmet.Felnyitottam a szemem,és csodálkoztam,hogy Chase még mindig ott áll,velem szemben.Pedig elmenekülhetett volna!De ő csak merészen nézett rám.Vettem egy mély lélegzetet és....